Első blikkre azt gondoltam, hogy ez nem-könyvajánló lesz.... de végigolvastam, így másként gondolom már.
Hogyan lehet úgy élni az életet, hogy mindennap várod a halált?
Ha elmenekülsz a valóság elől egy új helyszínre, idegen világba, vajon van esélyed feledni a múltat és ismét derűsen látni a világot?
Egy könyv, ami hónapokig várta, hogy az első öt oldal után újra belekezdjek, mert nagyon nem nyűgözött le, de a végén egész jóban lettünk...
Néhány tipp arra, hogyan tudsz feltöltődni és miért égtél ki.
Egy regény, amiben a nő csupán egy szerződés része.
Vajon elég egy év arra, hogy valaki ne csak egy új regényt tudjon megírni, hanem az élete is újra egészséges és tiszta legyen?
Ha úgy tanították volna a történelmet, hogy családok, emberi sorsok napjait is bemutatják a rideg számok, vezetői döntések mellett, tuti nem kétszer kellett volna húznom az érettségin tételt, hogy meg ne vágjanak...
Egy könyv, amitől meg akarod valósítani a jövődet.
Hogyan lehet újra folytatni ott, ahol 11 évvel ezelőtt megszakadt az álmok folytatása?
Végre egy könyv, amiben az alany állítmányon túl is van világ.
Elizabeth az a nő, akivé mindenki szeretne válni.
Néhány szokás, amit bevethetsz, ha sikeresen akarsz megoldani feladatokat.
Egy történet arról, hogyan küzd meg egy nő azért, hogy a 15. században festőművészként élhessen.
Vajon meg lehet bocsátani bármit, ha szeretünk valakit?
Nem kell mindenre bólogatnod a történetben, hogy "hú, tényleg teljesen hihető", de vidd át egy másik értelmezésre, és máris megkapod az igazságot.
Három nő, három sors, három hirtelen jött mélységes változás.
Senki sem az, aminek látszik....
Nehéz egy olyan könyvről ajánlót írni, amit vontatottnak érez az ember, és az utolsó öt oldalon pedig rátör a sírás.
Mindenki ismeri a történetet, de könyvben sem szabad kihagyni.
Vajon elveszi az olvasás élményét, ha egyes párbeszédeket átugrik az ember, mert tele van számára érthetetlen szövegekkel?
Minen megvan benne, ami egy romantikus könyvhöz kell.
Több ehhez hasonló témájú könyv olvastam már, de ez teljesen másként közelíti meg a történetet.
A regény rövid, de hosszan tartja benned a nyomokat.
Peregnek a mondatok, engedik, hogy te is "beledolgozz" a novellákba.
Rég volt olyan könyv a kezemben, aminek nem akartam, hogy vége legyen.
Vajon veszélybe sodorhatja két ember kapcsolatát, házasságát a nő meddősége?
- Ha a lányom lennél, azt mondanám, kerüld el őt messzire.
- És ha ő lenne a fiad?
Vannak dolgok, amiket kívülről látni teljesen érthetetlen, így tanácsot adni sem könnyű.
Ha eléggé nyitott vagy a világra, az emberek felé, nem gondolod azt, hogy egy ilyen történet csak regényekben fordul elő.
Na, ezzel a könyvvel most nem tudtam mit kezdeni.
Milánóban a Sforza kastélyban egy fiatal lány pár másodperces videót készített magáról, ahogy körbeforogva, mosolyogva táncol a kastély udvarán. A felvevő gombot kinyomta, legörbítette a vállait, és unottan, legörbülő szájjal kiment a kastély udvaráról.
Most nem regényt hozok, hanem két olyan könyvet, amiből a regényírást alapokban el lehet sajáítani.
Ezt a könyvet vagy utálni fogod, vagy nagyon várod a következő kötetét.
Kell egy jó cím, egy megszokott, biztos kerettötrénet, és jöhet a regény...
Nekem nem volt ilyenben részem, úgyhogy teljesen elhiszek mindent....
Ha arra gondolsz, hogy ez egy tóparton olvasható könnyed kis könyv, akkor örömmel jelentem: tévedsz.
Karácsonyi hangulat helyett, karácsonyi elől menekülés.
Minden benne van, ami egy jó könyvhöz kell.
Van, amit meg tudsz tanulni a könyvből, ha regényt szeretnél írni, de van, ami kérdéseket vet fel, hogy miért nem tudod élvezni mégsem a sorokat.
A könyvnek elhittem, hogy néha az élet azért kusza, mert mások szenvedéseit kell feldolgozni.
A történet két idősíkban játszódik a híres Dakota házban, ahol John Lennont megölték.
A könyv elolvasása utána, ha bárki kiejti azt a szót, hogy pályaudvar, azonnal a Grand Central Terminál fog eszembe jutni.
Másfél hétig tartott kiolvasni, utáltam, untam, és az utolsó 50 oldalt érdeklődve olvastam el.
Ove 59 éves, és végig "leöregezik" a könyvben. Ez az, ami szíven ütött. A többi viszont...
Teljesen el tudok olvadni az olyan szerzőktől, akiknek a regtény karaktereit tökéletesen érzékelni minden párbeszéd és mondat alatt.
40 nyelvre fordították le... nemhiába.
A videójátékokban sosem veszíthetsz, mindig kapsz egy új életet.
1. oldal / 3