Vajon meg lehet bocsátani bármit, ha szeretünk valakit?
Persephone szüleivel hat nyáron át egy vidéki kis faházban töltik a nyarat, ahol a lány megismerkedik Sam-mel. 13 évesként már érzik, hogy egymás nélkül nem akarnak élni. A téli ünnepekre is mindig visszatérnek, a két család összebarátkozik, és a két gyerek kapcsolata egyre erősebbé válik.
Sam az egyetlen Pers életében, akinek meg meri mutatni írásait, kíváncsi a véleményére. És minden másban őt látja a tökéletes fiúnak.
Aztán a hatodik nyáron egy haragos elválás után Pers olyat tesz, ami miatt 12 éven át nem akar találkozni a fiúval, mert meg van győződve róla, hogy gyűlöli őt.
Sam édesanyjának temetésekor találkoznak újra. Mintha nem lenne életükben az elmúlt 12 év, ugyanolyan szenvedély lobban fel köztük. De ott van a titok, a megbánás, a szégyen is.
Ez egy romantikus regény, és ahogy az írónő is lejegyzi a végén, egy olyan írást akart elénk tárni, aminek pozitív a végkicsengése, így bár sejtheted, hogy a dolgok hogyan alakulnak, azért egy könnyed kis olvasmánynak tökéletesen beillik.
Azt még el kell mondanom, hogy az elején majdnem félreraktam, mert azt hittem, már olvastam. Nyár, szerelem, összeveszés, félreértések. Majd rájöttem, hogy csupán a történet fő szálai azonosak két másik, múlt évben olvasott regényével. Szóval, ha bejön a hosszú idősíkon játszódó sztori, a jelenben és a múltban való ugrálás, akkor szeretettel ajánlom: Colleen Hoover: November 9. illetve Emily Henry: Nyáron a párom regényét.
A könyvre 5-ből 4 pontot adok a kiszámíthatósága miatt, és a könnyed kikapcsolódásért.
Itt pedig a book-blanket következő darabja és egy kis akvarell kép a könyvről :)
Csodás olvasást kívánok drága Olvasó :)
Lami
