Három idős nő - karácsony - forróság - összetartás - ellenkezés.
A három nő a karácsonyt elhunyt barátnőjük házának kiürítésével töltik. Mintha semmi közös nem lenne bennük, pedig már negyven éve barátnők. Az elhunyt tartotta őket össze, és most, hogy már nincs velük, az összhang is eltűnik.
Mindhárman a hetvenes éveikben járnak. Az egyikük éttermeket vezetett, negyven évig volt ugyanaz a szeretője. A másik híres író, akinek még a házassága is csodás volt. Ezen a hétvégén azonban már másként látja volt férjét. A harmadik színésznőként élt, de már mindenki csak úgy tekint rá, mint egy édes, bohókás öregasszonyra.
Kevés párbeszéd, annál több leírás. Az ilyen regényeket számomra nehéz olvasni, mert olyan, mintha nem engednék, hogy olyan sűrűn vegyek levegőt, ahogy nekem jól esik.
Ellenben fantasztikusak a jellemek. Nem a szimpátia miatt, hanem ahogy a szerző megjeleníti őket, és mindhárom karakter bőrébe bele tud bújni az ember. Még ha néha nem is érzi ettől jól magát.
Rengeteg titok, sértettség.
De a barátság megmagyarázhatatlan kötelék. És ez összetartja őket.
A könyvre öt pontból ötöt szeretnék adni, és egy nagyinégyzetet hozzá a 2025-ös könyvtakaró darabjaként :)
