Az ArtUp 2017 kiállítás elmaradt. Tudom, nem a legvidámabb ezzel a mondattal kezdeni a cikket.
Hogyan érzik magukat most a művészek? Hogy csalódottak, elkeseredettek, rohadtul becsapottnak, azt mindenki sejtheti.
De harcosak is.
A művészeket korántsem kell egy beletörődő típusba sorolni. Többen úgy döntöttek, hogy nem hagyják magukat, és megteszik a lépéseket afelé, hogy a befizetett összegek visszakerüljenek hozzájuk.
Pénzből élünk mindannyian, és senki nem szereti kukába dobni a megszerzett vagyonát. A festők sem mások. A rájuk aggatott sztereotípiákat el lehet felejteni. Ha körbenézünk a világban, nem kell ahhoz művésznek kikiáltani valakit, hogy lássuk, egy beletörődő, az életét éppen hogy megélő embertípust látunk, vagy egy küzdő, önmagáért kiálló emberrel állunk szemben.
A festőművészek is emberek. Most egy olyan helyzetben kell állniuk a sarat, melynek menete nem lesz egyszerű. Keményen oda kell tenni magukat, hogy elérjék céljukat.
Időbe és talán további összegekbe is fog kerülni ez a kiállás.
De annál jobb érzés nincs, mikor nem szemlesütve távozik valaki egy szituációból, hanem fejét felemelve küzd önmagáért.
Ha egy helyzet megoldatlan marad, addig-addig pofoz az élet, míg végre rá nem ébred az ember, hogy nincs értelme takarodót fújni, végig kell menni a rohadt kemény ösvényen.
A helyzet most ilyen. Ha elkullognak, jön egy következő majd az életükben. Nem lesz önbizalom, melyre támaszkodhatnak, hogy merítsenek a megélt pillanataikból egy következő megmérettetésen.
A majdnem-kiállítók jelen pillanatban még bíznak benne, és tesznek érte, hogy kártérítést kapjanak az esemény elmaradása miatt, így már többen összefogtak, hogy elindítsák jogaik érvényesítését.
Szóval büszkék lehetünk a magyar festőművészekre, kiállásukra, emberi példamutatásukra, és természetesen nem utolsósorban, tehetségükre.
Egy albumba összegyűjtöttük a festőművészek egy-egy képét, hogy megmutathassuk, mennyi csoda él köztünk.
Idekattintva Idekattintva lehet megtekinteni a képeket.
Szerző: Lami
Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg!
