Papírcsík-technika, papírsodrás néven próbálják magyarítani a quilling technikát, de ahogy az origami ezen a néven találta meg a helyét a magyar alkotók között, a quilling is quilling marad hódító útja során.
Quilling, az életre keltett papírcsíkok, avagy egy elfeledett technika reneszánsza
Papírcsík-technika, papírsodrás néven próbálják magyarítani a quilling technikát, de ahogy az origami ezen a néven találta meg a helyét a magyar alkotók között, hiszem, hogy a quilling is quilling marad hódító útja során.
Mert a quilling hódít, terjed, egyre több ügyes kezű követője van világszerte, mióta bő két évtizede újra felbukkant a kreatív műhelyekben.
Nagyon nehéz a quilling technika történetét feltárni, bár sok elképzelés van kialakulásáról és elterjedéséről, kevés a tárgyi bizonyíték. Az emberi kreativitást figyelembe véve valószínűsíthető, hogy kialakulása nem sokkal követte a papír feltalálását.
Ismert dolog, hogy már az ókori ékszerészek készítettek nemesfémből csavart-tekert indákkal díszített ékszereket, így csak néhány kreatív kézműves kellett a technika papírra való alkalmazásához.
Hogy a keletkezése és története nem könnyen követhető nyomon, ennek legkézenfekvőbb oka, hogy a korai papírmunkákat nagyon nehéz volt megőrizni. A papír - különösen a kezdetleges technikával készített papír - esendősége, a levegő páratartalma, a nedves helyiségek, a tűzvészek nem kímélték a történelem során a papír-dokumentumokat és a papírból készült kézimunkákat, így korai quilling munkák nem maradtak fenn. A legkorábbi említések a 17-18. századból valók.
Szerencsére az ebből a korból megmaradt kincsek között már fellelhető néhány különleges darab, melyek mesélnek a quilling-múltról.
A drága, középkori papír minden milliméterét igyekeztek felhasználni, így a könyvkötés során, a formára vágáskor leeső csíkok természetesen nem kerültek a tűzbe, hanem ügyes kezek számára őrizték meg azokat. A kézimunkázó apácák nem csak az arany-, ezüst- és selyemszálakkal hímzett terítők és ruhadarabok mesterei voltak, hanem szinte elképzelhetetlen tökélyre fejlesztették a papírcsíkok felhasználását. Apróbb és nagyobb tárgyakat, ékszer- és kegytárgytartó dobozokat, bútorokat díszítettek a míves, sodort papírformákkal, melyekhez szálanként, növényi festékkel színezték a papírcsíkokat. Olyan ügyesen használták fel a megsérült könyvek aranyozott szegélyét is, hogy munkájukat alig lehetett megkülönböztetni az ékszerkészítő mesterek arany és ezüst filigrán alkotásaitól
Jane Austen (1775-1817) - az angol írónő, aki a hétköznapi emberek mindennapjaival foglalkozva sajátságosan modern jelleget kölcsönzött a regény műfajának - az Értelem és érzelem című regényének 20. fejezetében olvashatunk egy kislány számra papírból készített ajándékról. A szövegből kiderül, hogy a papírsodrással készített kosárka éppen olyan körülmények között készül, mint a sokkal jellemzőbben elterjedt kézimunkák: közösségben töltött esték és együttműködés eredményeként.
"- Ha netán én maradok ki - folytatta Elinor -, talán segítségére lehetnék Miss Lucy Steele-nek, sodorhatnám a papírt a munkához; még oly sok híja van a kosárkának, azt hiszem, sehogy sem tud egyedül elkészülni vele ma este."
A 19. században már Európa-szerte ismertté vált a technika, a korabeli divatlapok mintákat jelentettek meg, és az ifjú hölgyek lelkesen gyakorolták az apró díszek létrehozását. A motívumokkal díszített ékszerdobozok, lámpák, bútorok vagy akár ékszerek nagy sikert arattak mindenhol.
A technika iránti érdeklődés a 19. század végére jelentősen csökkent, a 20. századra szinte elfelejtődött, majd az 1950-es években, Amerikában találkozhatunk ismét egy fellendüléssel.
A 20. század végére Indiában hihetetlen módon elterjed, kiváló fantáziával és kézügyességgel megáldott művelői elképesztő remekműveket alkotnak.A 21. század első éveiben elsősorban az angolszász területeken keltek életre újra a papírszálak, de mára a világ minden pontján találunk lelkes követőket, akik az internet kínálta lehetőséggel nyomon követik a többiek munkáját, mintáit, és tanulnak egymástól.
A keskeny papírcsíkokból sodort, tekert formákból kialakított képek hamar magukkal ragadják a kreatív kézművesség iránt érdeklődő nézőket. Ez nem is meglepő, hiszen a technika könnyen és gyorsan elsajátítható, néhány alapmotívum ismeretével már egészen színvonalas képeket lehet alkotni. Különös értékei közé tartozik, hogy készítését nem kötik szigorú szabályok, egyszerűen hozhatók létre az első tetszetős darabok, ahonnan aztán nincs megállás az önálló alkotás felé.
A quilling képek és figurák készítéséhez csak különböző színű, keskeny papírcsíkokra és ragasztóra van szükségünk, egy egyszerű eszközre a csíkok feltekeréséhez, ezekből az alapok elsajátítása után gyakorlatilag bármit létrehozhatunk, munkánknak csak a kreatív fantáziánk szab határt.
Szerző: Kriston-Bordi Zsuzsanna
Szerkesztő: Lami
Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg!