Hogy miért készítenek a festők önarcképet, miért magukat használják oly sokszor egy festmény modelljeként?
Nem önimádat. Minden félreértést elkerülendő, nem azért alkotunk magunkról képeket, mert ezzel díszítjük otthonunk minden falát, és akárhova is megyünk, magunkat akarjuk látni. (azért bízom benne, hogy ezt felesleges volt leírni...de hát na..sosem lehet tudni, ki mit gondol a festőkről :) )
Először is gyakorlás miatt készítjük ezeket a képeket. Sokkal jobb magunkon "kísérletezni", mint kapásból egy megrendelés miatt őrjöngeni.
Egy csendéletnél, tájképnél, nem kell megszámolni, hogy a fenyőn valóban annyi tűlevelet festettek-e meg, mint ami a valóságban van.
És nyugi, a hajszálakat sem számoljuk meg :) Viszont egy portrénál egy milliméter eltérésnél már nem mondhatjuk azt, hogy absztrakt módon akartunk alkotni, szóval kussoljon a megrendelő. Nem, ebben az esetben ultra ciki van, és ennyi.
A másik, amiért saját magunkat festjük: nincsenek rá szerzői jogdíjak magunk felé, nem kell másolás miatt cidrizni, hogy megfesthetjük-e.
És ami a legfontosabb:mindig kéznél vagyunk :) Akár egy fotó erejéig, akár a tükröt használva.
Mi van akkor, ha megrendelésre dolgozunk?
Nos, ha másokat festünk meg, akkor is ott leszünk benne. Nem, most nem arra gondolok, hogy az ecsetvonások által...ok, tudtad :) A portrék rohadtul hasonlítanak magunkra, alkotókra. Benne vagyunk vonásainkkal, habitusunkkal. És ettől nem lehet elszakadni.
Persze ebben az esetben még csodás is lehet, ha valami gyökér arcú, rossz indulatú, nem igazán szelíd embert kell vászonra vinnünk, mert ha mi jó fejek vagyunk, akkor az arcát meg is tudjuk szelídíteni saját bensőnket kivetítve rá :) Kész kozmetikai kezelés, mi?! :)
Nos, mint láthatod, egy önarckép elkészítése érted van. Érted, megrendelőért, hogy amikor kapsz magadról egy portrét, ne a fiókban végezze a festmény :)
Szerző: Lami
Ha tetszett a cikk, gyere és kövesd facebook oldalunkat, amit idekattintva találsz meg.
