Ha azt gondolod, hogy hatvan éves korodra egy biztos egzisztenciát birtokolsz majd, ami sosem dőlhet össze, feltétlen nézd meg a filmet.
Egy gazdag, jómódú feleség a férje nyugdíjbavonulására rendezett ünnepség buktatja le férjét és annak szeretőjét. Harmincöt év házasság vajon elegendő ahhoz, hogy a nő megbocsásson?
Ok, nem tenném fel a kérdést, illetve a film itt lazán akár véget is érhetne. Sandra elköltözik tíz éve nem látott nővéréhez. A köztük lévő konfliktus a vehemens habitus és a nyugodt életszemlélet miatt alakult ki. Míg Sandra jobban élvezi a csendes életet, a biztos, nyugodt, kívülről csillogó világot, addig nővére, Bif, állandóan tüntetésekre jár, füvezik, adományboltokban szerzi be az otthona "díszeit".
Bif elhívja húgát egy tánctanfolyamra, hogy ismerkedjen és kapcsoljon ki. A kezdetben magát Lady-nek nevező Sandra - mint várható volt - egyre jobban leveti a páncélját.
Mikor a férje vissza akarja hívni régi otthonába, szakítva a szeretőjével, vajon Sandra hogyan dönt?
Mond az neked valamit, ami Bif jelszava: "ugorj fejest a mélybe!" - de persze ez az ugrás nem feltétlen megy elsőre.
