A quilling technikával készült kompozíciók mindegyike ugyanazon lépésekkel indul. Ezek alapja a feltekert papírszál.
Az eszköztartást, a papír befűzését, a szál vezetését és a sodrást érdemes begyakorolni, mielőtt belefogunk az első kép elkészítésébe. Ha rutinossá váltunk a feladatban, egy tekercs létrehozása pár másodperces feladat lesz csupán, és a darabok egyenletesen, egyformán kerülnek ki a kezünkből, ez pedig elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy munkánk mutatós, igényes legyen.
A papírszálat illesszük a sodrópálca két fémtüskéje közé úgy, hogy 2-3 mm-rel túlnyúljon azokon. Ez után előrefelé kezdjük forgatni a pálcát, hogy a papírszalag feltekeredjen a tüskékre. Sodrás közben ügyeljünk arra, hogy a papírt ne feszítsük meg, lazán engedjük az ujjaink között, és ne tekerjük túl szorosra.
A papírszál túlzott nyújtás, feszítés hatására könnyen elveszíti a rugalmasságát, így nem lesz képes a formáláshoz szükséges alakváltoztatásokra.
Ez után tegyünk a papírcsík szabad végére egy tűhegynyi ragasztót, majd óvatosan illesszük a tekercshez, és szorítsuk pár másodpercig. Erre legalkalmasabb egy fapálca, pl. fogvájó vége.
Azért nem javaslom az ujjal szorítani, mert óhatatlanul is előfordulhat, hogy a papír vége alól kifolyik egy kis ragasztó, és összekeni az ujjunkat. Kézimunka esetén ez persze természetesnek tűnhet, de esetünkben már egy leheletnyi ragasztó elegendő ahhoz, hogy a következő papírszál szennyeződjön, és ott is megragadjon, ahol nem kell, vagy az ujjunkhoz tapadjon sodrás közben, amitől megfeszülhet és rugalmasságát elveszítheti.
Ez után fogjuk a felsodort megragasztott darabot két ujjunk közé, és emeljük le a tűkről. Ehhez egy kicsit mozgassuk meg a tekercset, majd a tűk irányának megfelelően húzzuk felfelé.
Ezzel el is készült az első elemünk, a korong. A sodrópálcáról lehúzott korong felületét mindig simítsuk el, pl. a sodrópálcával nyomjuk meg erőteljesen, függőlegesen. Minél simább a felület, annál jobban érvényesül a szín, annál mutatósabb a munka.
A korong a sík és térbeli virágfejek közepe lehet, de apró szirmokat, virágfejeket is megmintázhatunk vele. Felhasználhatjuk a díszítősorokban, állatok testrészeihez vagy a térkitöltéssel készült kompozíciókban vagy akár egyszerű ékszerekhez.
Ezt a motívumot már a 4-5 évesek is el tudják készíteni, az aprólékos, egyenletes mozgás kiválóan fejleszti a kézmozgásukat és a szem-kéz kordinációjukat, ami ebben a korban nagyon fontos. A sok apró darabból könnyen tudnak összeállítani fantáziaképet, remekül szórakoznak az alkotás során.
Alkotó: Kriston-Bordi Zsuzsanna
Szerkesztő: Lami
Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg!
