Elgondolkodásra készteti az embert a könyv.
Igazából röviden csak ennyit tudnék írni róla. A fejezetek végén bár vannak kérdések, amiket meg lehet válaszolni a saját életünkkel kapcsolatban, de arra nincs útmutató, hogy mondjuk egy-egy felismert dolgot hogyan lehet átfordítani pozitív erővé, vagy miként lehet lezárni egy múltbéli fájdalmat, amit még az ősök vittek-hoztak az életükben.
De mindezeken túl valóban érdekes volt egy-egy dologra rátekinteni.
A fejezetekben sokszor szerepel, hogy kérdezzük meg nagyszüleinket, szüleinket, mi történt velük akkor, amikor mi még nem éltünk.
Abban az esetben viszont, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor mi a megoldás? A családfa kutatásra szerintem nem sokan szánnak időt, már azért sem, mert konkrét adatok kellenek hozzá, születési időponttal, lakcímmel, amit nagyon sok esetben nem tudunk.
Az pedig, hogy az ősöket megkérjük arra, hogy fájó emlékeket idézzenek fel, megint nem egy olyan opció, amit szeretetből meg tudunk tenni, még akkor sem, ha arra gondolunk, ez hozzá segít minket a felismerésekhez, vagy esetleg még nekik is jó lenne, ha beszélnének róla.
Szóval érdekességként nagyon jó olvasmány volt, és végre nem egy olyan könyv, aminek minden második sorához egy szakszótár kellett, így könnyen volt olvasható.
Amiért egyébként én elolvastam, és pár hasonló könyvet beszereztem, az a következő regényem miatt van. De erről majd többet, ha eljött az ideje :)
És mivel tényleg több hasonló témájú könyvet szereztem be, ezért merem bátran ajánlani azoknak, akiket érdekel a téma, hogy ezt a művet olvassák el, hisz teljesen érthető. Bár a megoldás nem jön el, hisz olyan érzéssel teszed le, hogy most vagy egy családfakutatót kell felbérelned, vagy egy pszichológust kell találnod, aki segít megoldani a problémáidat.
Az öt pontból négyet szeretnék rá adni, itt pedig a hozzá horgolt nagyinégyzet a 2025-ös könyvtakaróhoz :)
