Egészen addig tetszett a történet, amíg nem közeledtek egymáshoz a főhősök.
Na, ott a közel ötven oldalon keresztül leírt hálószoba jelenetek részletességénél nem értettem, mennyire viszi ez előre a sztorit.
Adott egy lány, aki örömmel veti bele magát a kisvárosi életbe, mikor nagynénje neki ajándékozza kávézóját. Jeanie megrémül a nagyvárosban, ahol főnökét szívinfarktus miatt holtan találja az asztalra borulva egy reggel. Elkezd pánikolni, hogy rá is ez a sors vár, ha kizárólag a munkájának él. A kisváros - tervei szerint - megadja neki a nyugodalmas életet. Kivéve, ha valaki más is szeretné megszerezni a kávézót, ezért éjszakánként riadalmat kelt a lányban a zajokkal, és a "véletlenül" elromló eszközök sorával.
És akkor jöjjön a pasi, akit az egész kisváros szeret, hisz gyermekkora óta vigyázni kell rá, mivel anyja elhagyta, a lány, akinek pedig megkérte a kezét az egész város előtt, lelépett az "igen" nélkül. Logan mogorva, magának való, és a múltja miatt nem mer újabb bonyodalomba keveredni egy városból jött lánnyal. De ha kell, ő az első, aki segít megfejteni a rejtélyt, megoldja a problémákat.
Ugye sejted, hogy ez is egy olyan könyv, aminek az első oldalán tudod, mi lesz a vége? :) És ez még nem is lenne gond, hisz azt viszont meglepetésként kapjuk, hogyan érkeznek el A pontból B-be. Na de a megérkezést olvasni több tíz oldalon át, számomra érthetetlen. Bár egyre többször futok bele ilyen kortárs regényekbe, ahol az ágyjelenetekkel fűszerezik a sorokat.
Mindegy is, nem kell mindenkinek felszállnia a legújabb divathajóra.
Szóval a regény öt pontból hármat érdemel tőlem, hisz egy könnyed, pár napos olvasmány... amíg mondom, nem tekerednek egymásba :) :)
Itt pedig a 2025-ös év takarójához a legújabb nagyinégyzet :)
