Ezennel szeretnék díjat adni a fülszöveg megírójának.
Aki regényt szeretne írni, örömmel vesz olyan kötetet a kezébe, amiben legalább egy ötletet talál a hogyan-ra.
Főként az első regény megírásánál (lásd én) csetlik botlik az ember. Nincs tisztában a sorrendekkel, a folyamattal, néhány fontosabb szabállyal.
Pont ma fejeztem be első regényem. Több tanfolyamon résztvettem, és innen onnan egy-egy dolgot megjegyeztem, figyeltem a regényem írása közben, hogy ne csak én értsem, másnak is világos legyen, miről akarok szólni.
Nos, a legnehezebb dolog megtalálni azt a stílust, amivel eltávolodik az ember a sima elbeszélő modortól (vagy éppen motivációs szövegektől, amibe sokszor én futottam bele), és olyan nyelvezetet alakít ki, amiben benne lesz ő, egyedivé válik.
Nem tudom, ez hányadik regénynél lesz meg. Nálam most az első megírásánál, amikor másodjára kezdtem el újra átdolgozni, akkor volt bátorságom belevinni egy picit önmagam. Mintha élőben szeretném elmesélni a történetet valakinek, így a valós világban nevetnek a poénjaimon, de nagy kihívást jelentett ezt írásban is megjeleníteni.
Aztán még persze ezer kérdés felmerül az emberben munka közben, de ebben a könyvban igazából sehol sincsen rá válasz.
Ahogy Murakami Haruki írja, ő először szereti angolul megírni a könyvét, mert akkor biztos a lényegre fókuszál, és utána a saját regényét fordítja vissza anyanyelvére a japánra.
Na, ha én ezt az olasszal elképzelem, akkor kérlek, ne vájatok tőlem regényt, maximum egy gyerek verset.
Hogy alig írtam a fenti könyvről? Nem hiába.
Egy élettörténetét olvashatjuk, de teljesen úgy, mintha egy lexikont lapoznánk fel. Kevés az érzés, a szenvedély benne. Nincsenek tanítások, amik előbbre vinnének. Semmiről nincs igazából véleménye, mindenről csak úgy fogalmaz, hogy ő úgy gondolja, de egyáltalán nem biztos, hogy az úgyis van.
A könyv hátulján a fülszövegben azt írják, hogy rengetet titokra fény derül az írással kapcsolatban... nagyon eldughatták, mert igen keveset találni benne.
Szóval nem lettem jobb író a könyvtől.
Majd a saját tizedik regényem után talán....
Az öt pontból kettőt adok rá, mert azt írta, hogy a legfontosabb, hogy sokat olvassunk. Bár ezt tudtam... :) És íme a nagyinégyzet hozzá a 2025-ös takaróhoz.
