Na, ő az a szerző, akinek minden magyarul megjelent könyvét biztos, hogy elolvasom.
A borító is enyhít már azon, hogy az ember egy búskomor történetre számítson. De a sztori mégsem vidám, tele van konfliktussal, de annyira olvasmányos, hogy egy nap alatt a végére ér az ember, és egyáltalán nem húzza le a hangulatát.
Két ember találkozása a temetőben. A fiatal nő egy merev könyvtáros, aki nemrég veszítette el férjét. Nemcsak a fájdalom dúl benne a társa halála miatt, hanem a tervei a nagy családról is szappanbuborékként szétpukkantak.
A férfi minden egyes nap koszosan, trágyaszagúan látogatja meg édesanyja sírját, amit körbe ültet csodaszép virágokkal.
Két teljesen különböző érdeklődésű ember, akik mégis egymásra találnak egy pár hónapra.
Amikor letettem a könyvet, ezt fogalmaztam meg magamban: sosem biztos, hogy amire vágyunk, arra van szükségünk.
Ez a regény utolsó oldalainak konklúziója, ami nyitottá teszi a végkifejletet :)
Hatalmas szeretettel ajánlom, mert nemcsak a történet sodorja magával az olvasót, hanem az írónő stílusa is káprázatos, szóval jöhet az öt pontból öt :)
Ez pedig a 2024-es könyvtakaróhoz egy horgolt nagyinégyzet :)
