Megtévesztően gyönyörű borító és kedves cím után egy totál lapos történet.
Az egy dolog, hogy már az elején tudod, mi lesz a vége. Végtére is ezért szeret az ember romantikus regényeket olvasni. Na de hogy még a feszültség keltő részeknél sem izgulunk, és tudjuk, "minden jó, ha vége jó", az totál elálmosít.
Másfél hétig tartott kiolvasni ezt a könyvet, mert a huszadik oldalán rendszeresen bealudtam.
Claudia két évvel ezelőtt elhagyta férjét, és jól fizető állását, hogy egy tengerparti kis faluban éljen. Egy boltot nyit, ami miatt először boszorkának bélyegzik, de aztán megismerik a nála vásárolható tárgyakat, és rájönnek a környékbeliek, hogy semmi varázslásra használható dolgot nem árul. Megkedvelik, befogadják.
A faluba költözik Jason a lányával. Felesége meghalt súlyos betegségben, mielőtt pont elváltak volna. A környezetváltozástól reméli Jason, hogy lányával javul a kapcsolata.
A lány szívesen időz Claudia boltjában, amit az apja ellenez. Hahaha, senki nem csodálkozik a következő mondaton: a nagy ellenállás szerelmet szül végül.
Némi konfliktust hoz még, hogy egy hasonló témájú bolt nyit ebben a kis faluban, mint Claudiáé, és ezzel nemcsak a forgalma csökken, hanem támadásoknak is ki lesz téve.
Szóval nem rossz a sztori, de hihetetlenül laposan lett megírva.
Az öt pontból kettőt adok rá, mert nézni a borítót mégiscsak jó érzés.
És íme a 2024-es bookblanket/könyvtakaró következő kis nagyinégyzete.
