Rengeteg kérdést ölel körbe a regény, melyekre a válaszhoz meg kell érnie az embernek, hogy ne hamisan lásson.
Ezzel a rövid gondolattal foglalhatnám össze Isla Dewar regényét. A második könyvet olvasom tőle, mely teljesen magával ragad.
Csendesen burkolja be a sejtelmes kérdésekkel az olvasót, nem akar csinnadrattát adni a leleplezésnek, így szelíden derülnek ki a múltban homályosan értelmezett dolgok körvonalai.
Madeline születésekor édesanyja meghal, így Ted, az apja, a bohém élet és festőművész neveli őt. Tinédzser korában az apja is meghal, Madeline a dadájához és annak férjéhez kerül felnőtt koráig.
Apja festészete teljesen lenyűgözi a lányt, óriásként tekint rá. Az ő kezében is benne van a művészet, de állandó bizonytalansága, a nézők félreértelmezett reakciói miatt még annak sem hisz, mikor brutál magas áron kelnek el képei.
Barátnője, Annie az egyetlen lelkitársa, akivel bár többször összevesznek, de mindig megbocsájtanak egymásnak. Még akkor is, amikor a barátnőknek címzett legerősebb szabályt is megszegi az egyikük.
Madeline megismerkedik Stuart-tal, aki kedvese, lelkitársa, szeretője, legnagyobb támogatója a művészetben. Mivel festményeit nem meri megmutatni közönségnek, ezért mindenféle munkát elvállal Madleine. Lesz eladó, kirakatrendező, és mikor egy lassú hétköznapokat élő kis faluba költöznek le, ahol Stuart örököl egy hatalmas, de rettenetesen elhanyagolt kúriát, amire nincs pénzük, hogy felújítsák, a nem messze lévő szállodában helyezkedik el mindenesként.
De a festés örök. Munka előtt, késő éjjel szolgálat után.
A képeit unalmasnak, semmilyennek látja. Aztán egy beszélgetés után, ahol ecseteli éjszakai színes, kavargó álmait, Stuart azt javasolja, fesse meg őket.
Ezek a képek fent, a padláson várják, hogy megváltozzon Madeline élete. Rálátása a valóságra, az önbizalomhiánya, önértékelése.
Öt pontból tizet szeretnék adni erre a könyvre drága Olvasó :)
És íme, a 2024-ben kiolvasott könyvekhez a pici nagyinégyzet, amiből évvégén takaró lesz, és egy kicsi illusztráció is még mellé akvarellel :)
Csodás olvasást kívánok :)