A könyv elolvasása utána, ha bárki kiejti azt a szót, hogy pályaudvar, azonnal a Grand Central Terminál fog eszembe jutni.
Egy kultikus hely, ahol egy szegletén művésziskola is működött anno. A történet fele részben kitalált, de számos valóság alapja is van, mint például az, hogy Jackie Kennedy Onassisnak szintén része volt abban, hogy megtartották műemlék épületnek, és nem építettek fölé csillogó irodaházakat, amivel teljesen eltűntették volna a valódi szépségét.
A történet két idősíkon játszódik. 1928-ban megismerkedünk Carlaval, aki a művészeti iskolában tanít eleinte illusztrációt, amihez az akvarellt használja. Mint akvarellfestő, fantasztikus érzés volt ismerni minden egyes említést a technikára. Na jó, volt egy kivétel, aminek szerintem a szerző nem volt tudatában: azt állította, hogy az akvarellt fel kell vinni a lapra irtó nagy magabiztossággal, mert utána már nem javítható. Na, ezzel erősen vitatkozom, hisz pont azt tanítom, hogy emiatt nem kell megijedni, mert bár fedni nem lehet, mint más festéket, de visszaszedni fantasztikusan vissza lehet.
Carla élete kezdetben tele van a szokásos művészi nyűglődésekkel, de egy szerelem jóvoltából a legtöbb álma valóra válik. Míg nem egy szerencsétlen baleset után teljesen megváltozik minden.
A másik idősík a 70-es évek közepén játszódik, mikor Virginia ebben az épületben helyezkedik el az információs peronon. Egy válás és súlyos betegség után talpra kell állnia, hogy a megszokott fényűző élete helyett megtanulja, hogyan gondoskodjon magáról és lányáról.
Munka közben talál egy papírlapot, aminek mindkét oldalára alkottak. Az egyiken akvarell kép van, a másikon pedig egy vastagabb festék réteggel felvitt kép. Nyomozásba kezd, hogy vajon ki lehet a művész, van-e értéke a festménynek.
Ez a nyomozás nemcsak a kutatást viszi előbbre, hanem Virginia önbecsülése is apránként visszatér.
Imádtam a könyvet. Rövid két nap alatt kiolvastam, hisz bár csak árnyalataiban, de rendkívül hasonlított A napraforgók titkos élete című regényre, ahol szintén valaki másnak köszönheti a festő, hogy neve fennmarad a világban.
5 pontból 10-et adok rá... mert megérdemli :)
Csodás szórakozást kívánok hozzá drága Olvasó, és íme a bookblanket/könyvtakaró következő darabja :)
