Egy hazugsággal átszótt gyermekkor miként hat felnőtt korra, ha kiderül az igazság?
Jessienek haza kell utaznia édesanyjához, aki érthetetlen okból kiborul, és öncsonkítást végez. Látszólag minden rendben van vele, de az elejtett félmondatok mégis azt mutatják a lányának, hogy jobb, ha vele marad egy ideig.
Miközben édesanyját, és múltját pátyolgatja Jessie, megismerkedik Thomas atyával, aki egy tragédia miatt vonult be a rendbe, és éppen a felavatása előtt áll.
Jessie egy átlagos, de mégis biztonságos házasságban él, lányát imádja, férjét is szereti. De Thomas atya megmozgat benne valamit, amitől újra teljes értékű nőnek érzi magát.
Sok volt nekem a regény. Sok a tragédiákkal, az elhallgatásokkal, a szenvedéssel. Nem tudtam vele csordogálni, így nagyon lassan haladtam az olvasásával, mivel nem sikerült átéreznem Jessie vívódásait.
Egy jó regénynél még akkor is érezni a szereplő akár negatív, akár pozitív világát, ha nem szimpatikus az illető. De itt nem jött át hozzám, és maradt csupán egy történet a regény.
A könyvre így öt pontból hármat adok, és itt pedig a hozzáhorgolt nagyinégyzet a 2026-os könyvtakaróhoz, illetve a kis könyvjelző, ami bekerül egy csomagba :)
