Ahol nincs még internet a sztoriban, attól a regénytől ódzkodni szoktam. De ez a regény mégis tetszett.
15. század, Bártfa, egy lübecki kereskedő lovasszekere árokba borul a falu közelében. Az idegennek a fiát súlyos baleset éri, a helység füvesasszonya és a hóhér veszik kezelésbe. Zsófia, a füvesasszony befogadja házába az apát, a csillogó kék szemű, vörös hajú idegent.
Az addig nyugodt faluban egy kislány holttestére találnak, akinek a markában hamis pénz van.
A falu a lübecki kereskedőt gyanúsítja, akibe szerelmes lesz a füvesasszony.
Nos, röviden ennyi a sztori.
Tartottam attól, hogy lassú lesz a történet, túl sok növényismertetőt kell olvasnom (volt már ilyen regény a kezemben). De nem. Pörögtek az események, csak a kellő információt kellett megtudni egyes növényekről.
Nos, öt pontból négyet szeretnék rá adni, és ez nem is a szerzőnek, hanem a tördelőnek, szerkesztőnek szól, akik kissé elhúzták a bekezdéseket, így néha nehéz volt olvasni.
Itt pedig a 2024-es könyvtakaró következő darabja.
