Ez most nem az a nyugis, az írónőtől megszokott laza romantikus regény volt.
Ettől még tetszett, de olyan váratlan és csavart fordulatokat tett be, amit eddig nem szoktam meg tőle. Ez a kilencedik regény, amit olvasok tőle, úgyhogy már lehetek nagyképű, hogy megszokásról beszélek.
Nos, romantika természetesen itt is van, de olyan szálakat bonyolít meg, amire már hitetlenkedve néz az ember.
Azért olvasunk, hogy elmerüljünk egy általálunk meg nem élt világba. De ez most egy kicsit túlzás lett számomra.
Laurie és Pete találkozása kezdi meggyógyítani mindkettejük gyászát. A férfi és a nő is fél éve él egyedül, mindkettejüknek elhunyt a párja.
Ahogy egyre jobban megismerik egymást, egyre furcsább azonosságot fedeznek fel a hat hónappal előtte történtekkel kapcsolatban.
A könyvre öt pontból négyet szeretnék adni, itt pedig a hozzá horgolt nagyinégyzet a 2026-os könyvtakaróhoz, illetve egy könyvjelző, ami ajándékként egy eszközrendelés mellé kerül be :)
