Ismét egy fantasztikus könyv a szerzőtől, amiben megmutatja, hogy a dolgok nem feketék-fehérek.
A szerzőtől ez a második könyv, amit elolvastam (első A válás volt).
Nagyon szeretem, ahogy a dolgokat több oldalról megközelíti a regényeiben. Nem ítél el senkit, de megmutatja, hogy mindenkiben van hiba. Nem tudom, ez a "hibáztatás" melyik olvasóban melyik szereplő iránt az erősebb, de amikor letettem a könyvet, az egyik szereplő felé erős ellenszenvet éreztem, még akkor is, ha megértettem indítékait, mások felé pedig elfogadóbb voltam.
Egy anya-fiú kapcsolat, ahova megérkezik egy erős jellemű meny. Asa, az anya, csak jót akar. Ez a jószándék vezeti arra, hogy az apja mindennél távolabb kerüljön Andreastól, a fiától. Ugyanez a jószándék viszi el a szülőszobára, ahol jelen lesz unokája születésénél.
De vajon ezt hogyan fogadja a fia, és barátnője, vagy éppen Asa legrégebbi barátnője, hogy ő mindent meg tud magyarázni, hogy miért cselekedett szerinte helyesen.
A végén aztán annyi oldalról mutatja meg a szerző a meny-anyós kapcsolatot, hogy bár mindenkinek megbocsájtunk, de azért van, akit sarokba küldenénk :)
Az öt pontból feltétlen ötöt szeretnék rá adni, itt pedig a hozzá horgolt kis négyzet a 2026-os takaróhoz, és egy mini könyvjelző, ami véletlenszerűen bekerül egy csomagba :)
