Így még sohasem jártam, hogy szinte semmire nem emlékszem a könyvből.
Amikor egy regényt pár hét után szeretnék ismertetni, és nem teljesen pontos bennem a kép róla, akkor a neten utánanézek. Azonnal beugranak jelenetek, emlékszem a végére, a szereplőkre.
Ebből a könyvből viszont szinte alig maradt meg bennem valami.
Nem értem igazából, mert még azokról is tudnék fejből beszélni, amiket hónapokkal ezelőtt olvastam. Ez viszont elszállt.
Olvasgatva a történetét, blogcikkeket róla, rémlik valami. De nagyon csak valami.
Egy spanyol gazdag ember egy lányra hagyja összes vagyonát, amit meg akar támadni a rokonsága. A lány egy bisztróban dolgozik, valami sötét, szegényes helyen él. Nem érdekli igazából az örökség, de azért utánajár ő is a dolognak.
Felfogadnak mellé egy nőt, akinek az a foglalkozása, hogy segítsen azoknak az embereknek, akiknek hirtelen nagy összeg kerül a kezébe. Nemcsak befektetni, hanem lelkileg is segít feldolgozni ezt a váratlan dolgot.
Nos, a történet két szálon fut, még ebből is rémlik valami. De aztán ott van a segítő, akinek szintén bonyolult az élete, és ez a harmadik szál talán már túl sok lehetett, ezért nem maradt meg bennem sok minden a regényből.
Szóval gondoltam, azért ezt is leírom, hátha egyszer mégis beugranak az események, és kiegészítem ezt a blogcikket :)
Szóval az öt pontból nagyon kínosan, de nullát adok. És nem azért, mert nem jó a könyv, hanem mert semmi maradandót nem hagyott bennem :) De azért a nagyinégyzetet a 2026-os könyvtakaróhoz meghorgoltam hozzá... hisz végülis elolvastam :) :)
