Nincs olyan szereplő a könyvben, akinek legalább egy kis titka ne lenne, ami hatalmas változást hozna, ha kiderülne a valóság.
Emily hazaköltözik egy időre, otthon azt mondja apjának, hogy szabadságot vett ki. Amikor viszont a lány benyit a házba, egy idegen fiatal lányt talál ott. A lány, Francoise az apja gondozójaként van jelen, de Emily-nek gyanússá válik. A túlzott bensőséges viszony, elnyelt mondatok, az ügyvédnél tett közös látogatások mind azt jelentik, hogy hazudik a lány. Közben Emily lelkiismerete sem tiszta, hisz nem mondja meg apjának, hogy valójában miért költözött haza hosszabb időre.
A könyv háborús bűnöket, tiltott kapcsolatokat, féltékenységet, gyanakvást sorakoztat fel. Eleinte azt sem tudni, kinek szorítsunk, aztán hogy kit utáljunk.
A szerző fantasztikusan szövögeti a szálakat, folyamatosan derül ki az igazság, de egyáltalán nem úgy, ahogy várnánk.
A vége talán csöpögősebb hepiend, mint ahogy várnánk, mintha nem akarná az író, hogy mi ábrándozzunk tovább, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak.
De az egész regényt egybe véve öt pontból ötöt szeretnék rá adni :)
Itt pedig a 2025-ös könyvtakaróhoz horgolt pici nagyinégyzet :)
