Némi csalódás mellett lett egy kedvenc mellékszereplőm.
A csalódást az okozta, hogy Paige váratlan érkezését a rokonokhoz egy eltitkolt esemény ölelte körbe, amiről nem akart beszélni senkinek a lány. Néha sejteni lehetett, hogy hibázott, és emiatt bűntudata van, bár szerencsésen megúszta a dolgot, de a várakozás a titok felfedésére nagyobb volt, mint amikor az írónő lerántotta a leplet.
Bár tudom, hogy könnyedek az írónő művei, mivel ez már az ötödik tőle, amit olvastam, de ez most még annál is egyszerűbb lett, mint amire számítottam. A többi regényében a közösség ereje tetszett nagyon, ahogy egymást támogatják az emberek, és nem hagyják, hogy bárki begubózzon.
Ez a begubózás most is megjelenik a könyvben. Paige, hogy hasznosnak tartsa magát, amíg a rokonoknál időzik, munkát vállal a kisvárosban. Egy eltévedése alkalmával találja meg Albert öreg, és hideg házát. Az egész kisváros a karácsonyi ünnepekre készül, míg Albert viszont mogorván fagyoskodik egyedül otthonában.
A fiatal lány és az öregúr barátsága tetszett, ahogy kibontakozott, és ahogy hatással voltak egymásra. Jó szál volt az öregúr titka is, még szerethetőbbé tette számomra.
De valahogy mégsem éreztem azt, mint a többi regénynél, hogy valóban a közösség támogatja egymást. Összetartottak, de itt mintha langyosabb lett volna a sztori, mint a többi regényben.
Öt pontból négyet adok rá, mert Albert jelleme tetszett :) Itt pedig a nagyinégyzet a 2026-os könyvtakaróhoz :)
