Star Wars 8. Az utolsó Jedik
Star Wars 8. Az utolsó Jedik

Star Wars női címszavakban: látványos, hangos, színes, fordulatos, küzdelmes, harcos, és hosszú.

Nem-rajongóként néztem meg a filmet, de úgy voltam vele, mint egy zenével. Vannak dalok, amik kiborítanak, ha meghallom valahonnan felcsendülni, viszont élőben élvezni teljesen más hatást gyakorol rám. Pont mint egy festmény látványa monitoron, ellenpólusként pedig egy kiállítóteremben (csakhogy hazabeszéljek).

Nos, a lényeg, hogy otthoni környezetben teljesen másként tekintettem volna a filmre. Egy pasiknak való történetet kaptam volna, amit kedvességből végignézek, hogy utána benyomhassam a saját romantikus, nyálas sztorijaimat a képernyőre.

A moziban ülve viszont az effektek, a zenei aláfestések, a hirtelen jött fordulatok nem zsibbasztották meg az ülőfelületemet.

Sőt, női énemnek még idézeteket is kaptam, mely bár kicsit plagizáltnak tekinthetőek, de a 21. században már senki ne várjon újdonságot arra vonatkozóan, hogyan kell élni.

„A remény olyan, mint a Nap: ha csak akkor hiszel benne, amikor látod is, nem éled túl az éjszakát."„

A neten végignézve lehet olvasni kritikákat a filmről. Ki a hatalmas, feleslegesen kidobott költségvetést bírálja, ki az elvarratlan szálak miatt dühöng.

Mivel nekem nem voltak elvárásaim, nem rajongóként ültem be megnézni, ezért nem is éreztem csalódást.

Engem elkápráztatott a női erő, a hit, a magabiztosság, a jó győzelme, és a rossz megingathatósága (vagy mégsem). Persze lehet azt gondolni, hogy számomra a Star Wars 8. epizódját megnézni pont akkora balgaság, mint egy versből egy idézetet kiragadni, majd ítélkezni felette.

Egy jó epizód viszont önállóan is megállja a helyét, nem szükséges előzmény, vagy éppen előtanulmány.

Ez a film pedig ilyen volt. Élvezhető, néhol izgalmas, de mindenek felett rendkívül látványos.

Tudom, hogy nem ez éppen a lényeg kiragadás, de ezt az ajánlót tényleg inkább azonak címzem, akiknek a Star Wars megtekintése inkább egy szerelmi vallomás, hogy "látod, mennyire szeretlek, még ezt is végignézem veled?!". 

A női jelenlét fogta meg figyelmemet leginkább. Laura Dern szereplése teljesen meglepett, hisz ő nálam a Veszett a világban marad meg örök emlékként. Eleinte nem értettem játékát, hogy melyik oldalon is áll, de aztán a jelenetek végére összeállt a kép. Carrie Fisherben azt a nőt láttam, aki lenyűgöz a szeretettel való irányítással. Nem válik gonosszá, kemény feministává. Daisy Ridley keménysége már inkább a mai nőideált adta. Harcos, amazon, nem tántorítja el a fizikai erőnlét kihívása sem, és mellette baromi szép nő.

Szóval a Star Wars női szemmel egy tízes skálán simán benyomja a nyolcas kategóriát. Még akkor is, ha csak egy szerelmi vallomásnak indult a megtekintése.

 

Szerző: Lami