Három tizenkilenc éves lány története, akik találkoznak, összekapcsolódnak, de igazából ennek nincs jelentősége.
A regényt azért olvastam el, mert karácsonyról szól, és mert nagyon tetszett az előző könyve a szerzőnek, amin több oldalon keresztül hangosan felnevettem.
Nos, itt a közel 600 oldal háromszor adta ezt meg. Már-már időnként unalmasnak is tartottam, míg a vége felé rájöttem, hogy csupán azért, mert egy regénytől azt várja az ember, hogy motiváljon, olyan eseménnyel szórakoztasson, amit nem éltünk még meg, talán sosem fogunk, vagy igényt ad rá, hogy átéljük.
Ebben a könyvben viszont a múlt volt. A tizenévesek történetei, nyüglődései, szerelmei, meg nem értett problémái. És akkor rájöttem, hogy mégiscsak tetszik :)
Mert több eseményt átéltem belőle, és ezért szinte naplószerű volt, illetve, ha az embernek vannak kamasz gyerekei, nem árt emlékeztetnie magát arra, hogy ő is átélt hasonló lelki küszködést, ezért legyen figyelmes és türelmes velük.
A három különálló történet röviden:
Anna egy moziban dolgozik, ahol megjelenik a volt barátja, ezért hirtelen egy vadidegent mutat be neki, mint az új pasija.
Luca kiborul, hogy nem vették fel az egyetemre, csipkelődések, meg nem értések tárházát kell elviselnie, míg nem belép egy facebook csoportba, ahol hasonszőrűek bátorítják egymást.
Bogi hosszú évek után újra találkozik élete szerelmével.
És persze mindez körítve a karácsonyi ajándékozási őrülettel, az ünnepi vacsorával, testvérháborúkkal.
Öt pontból négyet szeretnék rá adni... mert többet akartam nevetni a regényen :)
Itt pedig a hozzá horgolt kis nagyinégyzet a 2025-ös könyvtakaróhoz:
