Nem is a történet ragadott magával, hanem a közeg, és a közösség, ahogy egymás felé fordultak az emberek.
A helyszín már ugye magával ragadó annak, aki odáig van az olasz tájakért, városokért.
Egy pici eldugott, nem éppen felkapott fogadóban talál helyet Ginny. Terveit módosítani kellett, hisz eredetileg egy évfordulós útra ment volna férjével egy többcsillagos szállodába. De mivel férje lemondja az utat, szünetet kér a házasságukban, és Ginny már nem kaphatja vissza az árát a foglalásnak, ezért gyorsan ki kell találnia valamit, hogyan tud veszteség nélkül elmenni.
Egy rádiós műsort vezet, ahol az ő tanácsai alapján próbálják jobbá tenni az emberek az életüket. Ginny csalónak érzi magát, hisz éppen válófélben van férjétől. Ellenben kitalálja, hogy meghív maga mellé a hallgatók közül négy embert, akiknek jól jöhet ez a kikapcsolódás a nyomorúságos életükben. Mindent fizet, így hamar talál is jelentkezőket.
Négy különféle sors, négy titok, és Ginny álcája, ami szépen lassan lehullik a nőről.
A fogadós szintén egy elvált férfi, aki a lányával vezeti a kis panziót. És pont olyan tipikus olasz férfi, akire szüksége van Ginny-nek ahhoz, hogy újra lábra álljon, és mellette a másik négy idegen ember életét is megváltoztassa.
Szóval a történet maga nem igazán volt érdekes számomra, ellenben az emberi kapcsolódások, az olasz életérzés mind kárpótolt érte.
A regényre öt pontból négyet szeretnék adni, itt pedig a hozzá horgolt nagyinégyzet a 2026-os könyvtakaróhoz, és egy kis könyvjelző, ami bekerül egy eszközrendelési csomagba :)
