A színházzal valahogy úgy vagyok, mint a Kis herceg rókája, már jó előre díszbe öltöztetem a szívemet.. vagy ezt már írtam volna?! Ettől még így igaz :)
Nincs egy pillanatnyi üresjárat, egy percnyi unalom, a két felvonás alatt végig ámultan figyeltem, tátott szájjal néztem a gyerekszereplők felszabadult, tökéletesen átélt
