Bach Sylvia - aki nem spórol sem érzelmekkel, sem színekkel
Bach Sylvia - aki nem spórol sem érzelmekkel, sem színekkel

Lami: Egyszer azt mondta Sándorfi István, hogy minden festőművész író is egyben. És akkor jöjjön ennek előzményeként a következő kiegészítés: amit nem lehet humorral elfedni, azt meg kell festeni.

 

Nemrégiben futott át előttem a közösségi portálon egy hirdetés: Bach Sylvia festőművész. Ami szép az egészben, hogy nem döbbentett le. Mintha teljesen evidens lett volna ez az állomás az életedben. Megnéztem képeid, és ha a humor nem is nyilvánul meg alkotásaidon, a színek, a formák, jelentések mind egy olyan jelentést adnak az összes művednek, hogy tudni rólad, sosem adod fel! Azon kívül, hogy olyan típus vagy, aki minden negatív dolog mögé odakukkol, hogy vajon hova bújhatott el a megoldás, így meg is leled, mit ad ehhez a hozzáálláshoz a festészet?

Bach Sylvia: Válaszod: Sándorfi tudhat valamit, mert idáig két könyvet, és egy színdarabot írtam. Azt, hogy a humoros szövegeimet is én írom, nem sorolom ide, bár az is írás. Én úgy mondanám, hogy mindannyian hozunk magunkkal képességeket, és tisztünk, ezekkel élni, ápolni, és a legtöbbet kihozni belőle.

aldas

Markánsan elkülönülő, és néha egybefolyó az, amit csinálok. A festészetre úgy tekintek, mint a legújabb szerelmemre. A színeket említetted, amit én bátran használok ugyebár. Hát , hogy a csudába ne, mikor a legtöbb képem mexikói ihletettségű? Annyi, de annyi szín van, és mi itt Európában “spórolunk” vele, éppen úgy ahogy az érzelmeinkkel. Mexikóban mind kettővel ÉLNEK.

a tuz orzoi

Az első kiállításomat Mexikó követe, Cesar Ocaransa nyitotta meg. A legnagyobb elismerés az volt, mikor azt mondta: “ Szilvi! Olyan jó a képeid között lenni, mert olyan, mintha otthon lennék. “

Sokszor, én is- mint mindenki- lefekszem, és hagyom, hogy átmosson a negatív történet, amit elém sodort az élet, de aztán valóban bele kell kukucskálni, és megoldandó feladatként kezelni, nem holmi egetrengető problémának. Hogy ehhez mit tesz hozzá a festészet? Mivel a szerelmem, csak jó állapotban tudok festeni. Nekem a festészet nem terápia, nem búfelejtő, hanem egy új kincs, amire ráleltem.

DSCN0491

Lami: Frida Kahlo varázslata alatt álltam éveken át. Olyan energiával teremtette meg fájdalmait a képein, hogy az ember inkább kívánta magához ölelni és megmenteni őt, mintsem távolodni személyes világától. Nálad nem ilyen mély a szomorúság, viszont a humor, a vidámság leginkább a színekben mutatkozik meg, mintsem a gondolatokban, üzeneteidben. Több ember felnőttként úgy indul el ezen a pályán, hogy észreveszi, mekkora terápiás hatása van a festészetnek. Benned milyen érzések szabadulnak fel alkotás közben, mi az, amit képtelenség szavakkal kimondani, ezért vászonra kell tenned?

Bach Sylvia: Sok képemben rejtett szimbólumok vannak. Van aki látja, tudja, és érti, és van aki “csak” érzi. Amikor festek, nincs más, csak én, és a kép. Szeretem a tervezési időt. A gondolatcsíra után, imádom ízlelgetni, módosítani, dédelgetni az ideát, mielőtt fára vinném. Ha festek, megáll az idő, és ez nagyon jó érzés. Mint mikor gyerek vagy: akkor sincs idő, csak az létezik, amit éppen csinálsz. Nincs stressz, nincs probléma, csak a puha festék szagú jó.

feher babak

Lami: A művészettel gyógyítani is lehet. Talán így volt vele Kabos Gyula is, aki egy visszahúzódó, önbizalomhiányos ember hírében állt. Viszont mikor kilépett a kamerák elé, az az ember lett belőle, akit imádott volna, ha a hétköznapokban is helytáll. Te telve vagy szeretettel, ami nem hazug, nem kötelező. Látszik a tartásodon, tekinteteden (nem folytatom, nyugi, semmi elemzés részemről :) Mi az a plusz, amit neked ad a festészet? Mit tanácsolnál esetleg állandóan botladozó embereknek, miért fogjanak ecsetet, és oldják meg így gondjaikat?

Bach Sylvia: Én nem tanácsolom senkinek, hogy fessen. Ha az élet úgy hozza, úgyis ecsetet ragad, ha meg nem ez a kifejezési forma az övé, egészen biztos nem fog pingálgatni.

ikrek hava

Sokan mondják, hogy jó a képeim között lenni, mert feltöltődnek. Ezen kicsit meglepődtem, de aztán rájöttem, ha boldog emberek között vagy, akkor is feltöltődsz ugye? Az én képeim boldogságos állapotban születnek,így aztán ezt a rezgést hordozzák, és adják tovább. Spiritualitással magas fokon rendelkező emberek ezt bővebben kifejtették, de nem akarlak ezzel fárasztani sem téged, sem a kedves olvasót. Legyen elég annyi, hogy a képek gyógyítanak. Meg tudom most már állapítani abból, hogy kinek, melyik képem tetszik, milyen elakadása van az életben.

Kundallini

Lami: Aki másokat képes szeretni, önmagával is rendben van. Ezt nem tudod letagadni, úgyhogy ez nem kérdés volt :) A célokat elérni ezzel a belső derűvel lehet. Humoristaként neved van, festőként sincs ez másként. Van olyan álom, vágy, amire tudod, hogy mások megdermednének, ha azt mondaná nekik a világ: „csináld meg, ne csak beszélj róla!!”, te viszont nem megijedsz ettől az elvárástól, hisz ismered önmagad, képességeid, kitartásod, így csak elindulsz a célállomásod felé?

Bach Sylvia: Nálam minden ösztönösen jön. Hiszem, hogy rengeteg segítséget kapok a fenti világból. Az önismeret nagyon fontos. Én már óvodában elkezdeném tanítani. Még én is tanulok, tanulom magam. Velem-született képességem az is, hogy elég jó emberismerettel rendelkezem, bár naiv is tudok lenni. Ez látszólag ellentmondás, de hidd el, hogy nem az. Minden, amibe belekóstoltam, legyen az színjátszás, írás, humor, festészet, csak úgy jött. Éreztem, hogy azt kell csinálnom. Nincs célállomásom, illetve minden megállóban ott egy másik út. Néha összefutnak, néha elengedik egymást, de mindegyik lüktet él, hiszen mindegyik én vagyok.

Mexico szine

Lami: Következő kiállítás, esemény, melyen szívesen várod a látogatókat?

Bach Sylvia: Nyárra nem tervezek kiállítás, hadd nyaraljunk:)) Olyan sok volt egymás után, hogy egy kicsit szusszanok, és újabb alkotásokat készítek. Mostanában elég sok absztrakt kép született , aminek igen örülök. Őszre, és jövőre is van meghívásom….nem is akárhová, de nem szeretném elkiabálni. Ha tuti lesz, úgyis értesülsz róla.

Bach Sylvia további festményei az alábbi linken láthatóak.

Szerző: Lami

Ha tetszett a cikk, kérjük, oszd meg!